Jeszenszky Géza

Az elveszett presztízs

A legtöbb európai országban, de Angliában és Amerikában kiváltképpen, az 1848–49-es szabadságharc és annak kegyetlen megtorlása nyomán széleskörű és erős rokonszenv alakult ki Kossuth Lajos és népe iránt. Ez jó ötven éven át fönnmaradt. Az 1867. évi kiegyezés után a brit sajtó és a diplomaták Magyarországot „mintaszerű alkotmányos állam”-nak, az egész Osztrák– Magyar Monarchiát „stabilizáló […]

Olvass tovább
Molnár Lamos Krisztina

Kaláris

Molnár Lamos Krisztina Angliában él, szakápolóként dolgozik. Írásai 2012-től jelentek meg többek között a Parnasszus folyóiratban, az Élet és Irodalomban, valamint internetes irodalmi portálokon. 2017-ben kiadónknál megjelent kötete, a Válaszúton (Egy magyar ápolónő történetei határokon innen és túl) irodalmi-szociográfiai jelleggel mutatja be, miért távozott Angliába, és hogy az ott talált világ és egészségügyi ellátás miben […]

Olvass tovább
Zelei Anna

Norvég utakon

Norvégiáról mindenkinek a fjordok-trollok-rénszarvasok hármasa jut eszébe, mely olyan elemi erővel hat, hogy az egész Földről ide csábítja az embereket időtlen-idők óta. Pedig mindez csak a jéghegy csúcsa. Norvégia lebilincselő és változatos földrajza mellett különleges állat- és növényvilága is megelevenedik e rendhagyó útikönyvben a szerző saját történetei, naplóbejegyzései és fotói által. Megismerhetjük a vadregényes táj […]

Olvass tovább
Pataki János

Erdély kincsei – 2. kiadás

Kedves Erdélyi Turista! Megjelent a népszerű útikönyv második, javított kiadása a Fekete Sas Könyvkiadó gondozásában! A kötet csaknem 800 csodás kép segítségével kalauzolja végig az olvasót Erdély kincsein, az ismert nagyvárosok, nevezetességek mellett felkutatva az eldugott természeti látnivalókat, kulturális örökségeket is. Így, egy kötetben még senki sem mutatta be Erdélyt a maga teljességében. Vajon hányan […]

Olvass tovább

Cikk Kelecsényi László: Az utolsó kéz c. kötetéről

Nádas Sándor: Terítve van!
Kelecsényi László: Az utolsó kéz
Krúdy-lakoma

Kelecsényi László egyike az utolsó magyar krúdystáknak.  S azok között se akárki.

És ez még mindig nem elég. Egy krúdystának ugyanis valamikor a negyvenes évek végén, legfeljebb az ötvenes évek elején kell születnie. És így, értelemszerűen, a hatvanas-hetvenes években jutni el a korai férfikorba. (A nők, akik, ugye, kortalanok, e feladat alól felmentést kapnak.) Akkor tehát, amikor nemhogy az irodalmi kánon, de egyáltalán, a világ sem ismerte (fel) Krúdy Gyula műveit.

Tovább

Jeszenszky Géza: Az elveszett presztízs

Angliában, csakúgy, mint a legtöbb európai országban és Amerikában is, az 1848–49-iki szabadságharc és annak kegyetlen megtorlása nyomán széles körű és erős rokonszenv alakult ki Kossuth Lajos és népe iránt. Ez jó ötven éven át fönnmaradt.

Az 1867. évi kiegyezés után a brit sajtó, a diplomaták, nyomukban pedig sok politikus Magyarországot „mintaszerű alkotmányos állam”-nak, az egész Osztrák–Magyar Monarchiát „stabilizáló és liberalizáló” tényezőnek látta.

Tovább