Pósa Lajos

Jó esze miatt szülei mindent megtettek azért, hogy gimnáziumban tanulhasson. Egyetemi hallgató korában óraadással és a lapokba írogatással tartotta fenn magát. Öröme, vigasztalása a költészet volt.
Írói pályáját a Bolond Miska című humorlapnál kezdte,, majd a Nemzeti Hírlap, később a Szegedi Napló munkatársa volt. Majdnem kivétel nélkül minden napi és hetilapba s folyóiratba írt, a fővárosiakon kívül számos vidékibe is. Mint munkatárs és segédszerkesztő Szegeden 1889 végéig működött, amikor mint már országszerte ismert gyermekköltőt a Singer és Wolfner cég egy megindítandó gyermeklap szerkesztőjéül meghívta Budapestre. Benedek Elekkel indították meg az „Az Én Ujságom“ című, hetente megjelenő gyermeklapot. Ezt az első irodalmi értékű, hazafias szellemiségű gyermeklapot haláláig szerkesztette. Pósa előtt a magyar nyelvű gyermekirodalom szinte kivétel nélkül külföldi alkotások fordításán alapult. A gyermekek és a magyar családok körében közkedvelt gyermeklap hamar nagy példányszámot ért el. Ebben közölte Pósa a verseit és itt jelentek meg a kor rangos íróinak elbeszélései, meséi is. A lap levelezőrovatán keresztül fedezte fel Móra Ferenc tehetségét, aki nagy tiszteletet tanúsított iránta.
Számos verskötete és több mint 50 kötetnyi gyermekverse jelent meg. Mintegy 800 dalt írt, ebből vagy 400 meg van zenésítve; a legtöbb magyar dallamszerző felhasználta szövegeit, leginkább azonban Dankó Pista és Lányi Géza. Műveit számos idegen nyelvre lefordították.