Angliában, csakúgy, mint a legtöbb európai országban és Amerikában is, az 1848–49-iki szabadságharc és annak kegyetlen megtorlása nyomán széles körű és erős rokonszenv alakult ki Kossuth Lajos és népe iránt. Ez jó ötven éven át fönnmaradt.
Az 1867. évi kiegyezés után a brit sajtó, a diplomaták, nyomukban pedig sok politikus Magyarországot „mintaszerű alkotmányos állam”-nak, az egész Osztrák–Magyar Monarchiát „stabilizáló és liberalizáló” tényezőnek látta.
A történész, aki 1990-ben a rendszerváltozás külügyminisztere lett, könyvében arra keresi a választ, miért és hogyan vált a magyarok iránt érzett széles körű rokonszenv előbb kritikává, majd ellenszenvvé. A fordulat egyik oka az 1904-ben kezdődő magyar belpolitikai válság volt, ami párosult a nem magyar nemzetiségek igényeinek elutasításával, a „magyarosodás” erőltetésével. Ezzel egy időben Európában két szembenálló szövetség jött létre: az angol–francia–orosz antant és a Németország vezette Hármasszövetség, az Osztrák–Magyar Monarchiával és a kifelé kacsingató Olaszországgal. A magyar presztízs megromlásához – magyarországi tárgyú újságcikkekkel és könyvekkel – jelentős mértékben hozzájárult a tekintélyes londoni Times bécsi tudósítója, H. W. Steed és a nálunk Scotus Viator írói nevén ismertté vált skót közíró, R. W. Seton-Watson.
A két szövetségi blokk vetélkedése, a germán–szláv ellentétek elmélyülése egyfajta külpolitikai kényszerpályára, Németországtól való függésbe vitte a magyar politikát. Ez kedvező közeget teremtett a magyarokat kritizáló, sok esetben súlyosan elfogult írások megjelenéséhez és elfogadásához. 1918 nyarán az antantkormányok a román, cseh és délszláv propaganda hatására, döntő mértékben pedig abban a reményben, hogy ez meghozza a háborús győzelmet, az Osztrák–Magyar Monarchia nemzetiségeinek önálló államiságot és tág határokat ígértek. Az eredmény a Monarchia fölbomlása lett, az ellenséggé vált Magyarország fölött pedig a békekonferencián megszületett az ítélet: bűnös nemzet, földaraboltatik.
Trianon 100. évfordulóján arra figyelmeztet Jeszenszky Géza könyvének harmadik, bővített kiadása, hogy hová vezetett a magyar presztízs elveszítése. A hamarosan megjelenő könyvbe itt lapozhat bele: