A halak mesélnek

Ajánlás

Amíg a kompra vár,

S épp egy jó kapásra,

Már írja, tolla jár,

Készen, olvasásra!

Zákonyi Botond magas szinten űzi a szemlélődés tudományát, és éppen így fűzi sorokká szavait is. Képes megtanítani arra, hogy lelked után, mint hű társ, eredj! Tekinteted követi az általa fókuszált pontokat, s néha szédítő az ív, amit így bejársz. Apró tereptárgyakról juttok el távoli horizontokra, s közben mindenről tanít valamit. Ám nem tukmálja rád harsányan e tudományt, hanem bölcsen, türelmesen, halk szavúan szövi bele, papírra vetett gondolatai közé. Mondván: „Ha kíváncsi vagy és figyelmes, úgyis belopom a szívedbe a természet és a víztükör szeretetét, vagy ha már ott lakik, megerősítem benned azt!

Felkínálva a lehetőségét annak, hogy mindezt a jót, e csodát, Te is tapasztald, sőt, továbbmesélhesd, amit a horgászatról, a csillogó vízről, a honi és távoli tájakról, a vízi emberekről és az életről itt velem láttál.”

Két kapás között írt jegyzeteit a sült keszeg vagy épp egy tőkehalfilé után bontja ki, s míg a képzeletbeli homokórán múlt, jelen s jövő porszemei peregnek, az asztalra könyököl.

Az imént még a víztükör felett szertefutó tekintet filmjei és a szárnyaló lélek gondolatai úgy vetülnek papírra, hogy belőlük ti, olvasók mosolygós képeket alkothattok, sőt bepillanthattok az író szeretetteljes és kalandos életébe is.

Bodó Iván

Hálás feladat, gondoltam korábban, amikor elkészültem egy újabb könyvvel, hogy néhány sort írjak róla kedvcsinálónak. BALATONI horgász vagyok, igen, nagybetűvel írva, hiszen életem jelentős részét a partján töltöm. Adódott nem kevés alkalom, hogy távoli vizeken is szerencsét próbálhattam, de ma már bizton állíthatom, a Balaton a világ nagy folyóival, tavaival, tengereivel, óceánjaival is felveszi a versenyt. Utóbbiak halban nyilván gazdagabbak, ám a tengeren való horgászat, a távolságok, a mélységek, a viharok miatt, embert próbáló. A „magyar tenger” elnevezést egyesek Pálóczi Horváth Ádámhoz kötik, aki 1785-ben így írt a kis tengerről „Egy szép Asszony mentsége, kit a Balaton látogatóba menni nem engedett” című verses levelében: „Habjain országunk kisded tengerének, a partokon olyan rémülést szerzének…”

Mások Kazinczyra esküsznek, aki „Magyar ország geographica” című, nyomtatásban először 1775-ben megjelent művében a Balatont „Maré Hungaricum”- ként, azaz magyar tengerként említi.

Van más elképzelés, ilyen az 1878-ban épült siófoki fürdőház egyik felirata, amin szerepelt a „Magyar Tenger” felirat, és amelyről azt gondolják, hogy onnan ered az elnevezés. Nem tisztem eldönteni, hiszen születésem óta többnyire a partján élek, nekem már kisgyerekként is tenger volt, és ma is az. A Balaton nemcsak a felhőtlen gyerekkorom színtere, de írásaim nagy részének ihletője. A könyv számos, Balatonnal kapcsolatos történetet tartalmaz, és kitekintek a nagyvilágba, halas filmforgatásaink helyszíneire is. Ötven éve már, hogy érdeklődésem, újságírói munkám egyik tárgya a Balaton, amely sokat változott, sajnos nem előnyére.

Megvédeni a tavat jómagam kevés vagyok, a pusztuló, babásodó nád láttán összeszorul a szívem. Marad az írás, az emlékező, olvasmányos, szórakoztató történetek, amelyek a magyar tenger partján, öbleiben, stégein, mólóin születtek.

Zákonyi Botond

Zákonyi Botond oldala a Csicsergő Balaton: https://zakonyi.hu/

Legalacsonyabb ár az elmúlt 30 napban: 3600 forint