A Müncheni kódex olvasata

A most megjelenő kötettel az Olvasó a Müncheni kódex (Tatrosi másolat, Jászay-kódex) néven ismert nyelvemlékünk hiteles, pontos és teljes olvasatát veheti kezébe. Első fönnmaradt anyanyelvű naptárunkat és evangéliumfordításunkat mintegy 600 éve magyarították, feltehetőleg a szerémségi Kamoncban. A fordítás szövegének másolatát Némëti György készítette 1466-ban a moldvai Tatrosban.

A kódex korábbi, Szabó T. Ádám által készített, 1985-ben megjelent olvasata az e hangok jelölésbeli különbségeit figyelmen kívül hagyta; ez az új kritikai olvasat viszont teljes mértékben érvényre juttatja a kódex nyelvtörténeti szempontból is kiemelkedő jelentoségű sajátosságát: a zárt és a nyílt e hangok megkülönböztetését. Ez a jelölés az ún. Huszita Biblia három kódexe közül kettőnek, a Bécsi és a Müncheni kódexnek egyedülálló különlegessége. Az olvasat az eredeti kézirat mellett Nyíri Antal és munkatársai betűhű kritikai szövegkiadására, illetőleg a kódex magyar–latin szótárára támaszkodik, és a mai helyesírás alkalmazása ellenére (hangok, hangkapcsolatok, értelmezést megkönnyítő központozás) hűen követi a kódex kéziratának minden betűjét és hangját.

A kötet közreadásával a kódex szövege mindenki számára elérhetővé és viszonylag könnyen olvashatóvá válik. A nyelvemlék olvasatát előszó és bevezetés, magyarázó jegyzetsor, valamint a nyelvjárási jellemzők áttekintésével induló bőséges szójegyzék és a nyelvemlék zárt ë-zésének rendszerét részletesen bemutató függelék egészíti ki. A szerkesztők e munkával is felhívják a figyelmet nyelvemlékeink alapos megismerésének és feldolgozásának fontosságára.