Csak egy élet

„Farkas Márta története napjainkban szokatlan műfaj: hétköznapi krónika. Krónikát híres emberekről, nagy történelmi eseményekről szoktak írni. Szerzőnk fellázad – s ezt már művének címével is jelzi: Csak egy élet… ha úgy tetszik, átlagos élet, hiszen 1900 és 1956 között sokan megélhettek hasonló sorsot: de csak hasonlót, és nem ugyanazt. Minden teremtett lélek egyéniség, Isten nem gyárt szériában.

Az olvasó ráismerhet saját tapasztalataira, de egyúttal megcsodálhatja a variációk sokaságát is. Egy különleges, egyszerűségében is sokszínű asszony, a boldogtalan lelkészné boldogságra, élő hitre vágyó, fodros vöröshajú lánya küzd a fennmaradásért – amíg a magyarságot, az országot csapás csapás után éri.
Az első világháború után a megcsonkolt hazát hamarosan utoléri a második nagy világégés: a nyilas terror, majd a bolsevik diktatúra.

A szereplők teszik a jót, amit tehetnek: mentik az üldözötteket, szülnek és temetnek. Átmegy rajtuk az idő vasszekere. S mintegy jelképesen: a sokat szenvedett Lilla (a nagymama) 1956-ban a Parlament előtt veszíti életét.

Fő- és mellékszereplők – Farkas Márta megérteti az olvasóval – itt voltak, hazai közegből szakította ki őket a világvihar. De talán az utódokkal sikerül megértetni, a csendes tragédiáknak is nyoma marad. Nincs hiábavaló élet, nincs kis és nagy ember az Isten mérlegén, mert ott nem az anyag, hanem a lélek súlyát mérik.”