Erőtér

Egy tökéletesen fekete, több ezer méter magas áthatolhatatlan kupola borul a város fölé – ez az „erőtér”.

A civilizáció összeomlásának korszakában burkolja így be magát az egyik főváros, hogy meg­védje polgárait az eluralkodó káosztól, erőszak­tól, fosztogatásoktól. A cél egy szabad szem­mel láthatatlan, de hagyományos fegyverekkel leküzdhetetlen erőpajzs létrehozása, amelynek védelmében a lakosság biztonságban kivárhat­ja a békésebb idők eljövetelét. A kísérlet fél­resiklik, az erőteret tápláló atomerőmű egyik blokkja felrobban, a láncreakció immár nem szabályozható. A búra a napfény számára is át­járhatatlan, alatta örök sötétség és antarktiszi hideg uralkodik.

Olvasóként belátunk a kupola alá, hogyan sza­badul el a pokol, miként fordulnak a demok­ratikus intézmények önmaguk paródiájába, hogyan válik az egykor virágzó főváros a búra alatt rekedt lakosság közös börtönévé, ahol lé­teznek ugyan írott szabályok és törvények, csak éppen senki nem tartja be őket. Amikor har­minc év elteltével a külső világ hadura végül lebontja az erőteret, és csapatai élén bevonul a városba, szinte fellélegzünk.

Emberek mint kísérleti egerek üvegbúra alatt – erről szól ez a letehetetlenül izgalmas abszurd sci-fi, amely talán a nem is oly távoli jövőnket vetíti elénk.

„Az autó a város főterén állt meg, a monumen­tális, barokk stílusban épült ősi városháza előtt, amely már megjelenésével is a hatalmat és a tekintélyt hirdette. A régi boldog békeidőkben ez a vonása szinte eltűnt, akkoriban évszáza­dokra visszanyúló múltjával legalább annyira volt rendezvényközpont és turistacsapda, mint közintézmény. Az erőtér bekapcsolásával mind­ez megváltozott. A káosz hetei után az épület jószerével megközelíthetetlenné vált. Az aktu­álisan regnáló képviselő-testület a falak mögé húzódott, a főbejárat pedig fegyveres őrséget kapott. Kevesen jutottak csak be, és közülük mintha nem is mindenki jött volna vissza. K. úgy emlékezett, hogy egy enyhébb napon ös­szeverődött tömeg megkísérelte az épület ostro­mát, de géppuskával lőttek közéjük. Azóta a vá­ros és a hivatal mintha egyre inkább távolodott volna egymástól – a bentiek időnként kihirdet­tek valamit, de hogy betartják-e, azt nemigen ellenőrizte senki. A város lakóit pedig inkább lefoglalta a túlélés, mint hogy a hatalmon levők­kel törődtek volna.”

Legalacsonyabb ár az elmúlt 30 napban: 2850 forint