Neményi Zsolt

Fekete könyv

Neményi Zsolt: Fekete könyv című novelláskötetének kötéstáblája valóban fekete, ám ezt az olvasó csak akkor veszi észre, ha lehajtja róla a narancssárga védőborítót. Nem frivolságból mondom ezt, hanem azért, mert a kötet írásai is valahogy így mutatják meg legfontosabb tulajdonságukat, az emblematikusságot: a hangvétel szembeötlő (vagy inkább szembeötlőnek és minimalistának szánt) tárgyiasságát le kell hámozni róluk. Hogy érthetőbb legyen, mire gondolok, ideírok néhány címet a tizenötből: A. fölvette a kagylót és tárcsázott és: Lacko tavaly halt meg és: T. gyűlölte Schopenhauert és ugyanígy Kantot vagy például: Jano még egyszer kilesett a könyvszekrény mögül, hátha lát valamit, de semmit. Az ilyen címek erős hangütésként működnek, s egyszersmind be is penderítik az olvasót a szövegbe, ahol egy (többnyire kezdőbetűvel jelölt) szereplő észjárását vesszük szemügyre, vagyis egyszerre látjuk a kezdőbetűs személyt mint jelet, mint motívumok nyalábját, és nézhetünk az ő szemszögével. Ennek az elbeszélői technikának van egyfajta (Thomas Bernhardra, Gert Jonkéra, esetleg Wolfgang Bauerre emlékeztető) makacs osztrákossága. A szöveg lényegében arról szól, az történik benne, hogy a narrátori helyzetjelentéssel folyamatosan birkóznak a mindenkori szereplő mániái, és Neményi (tulajdonképp nem is meglepő módon) a szereplőnek drukkol. Ebből a feszültségből némelykor tömör, talányosságukban sokrétű szövegek születnek (ilyen például a Lacko tavaly halt meg vagy az Ahogy Jano megjövendölte, K. öngyilkos lett). […]

Márton László recenziója az Élet és Irodalomban

1 640 Ft

Elfogyott
Adatlap
Szerző: Neményi Zsolt
Cím: Fekete könyv
Részletes tematika: Kisprózafüzér
Kiadó: Fekete Sas Kiadó
Megjelenés éve: 2002
Formátum: A/5
Oldalszám: 120
Kötészet: Keménytáblás, fűzött
ISBN: 978 963 9352 36 5