A lélektelen test
A regény borítóján Egon Schiele képe látható, melyen egy fiatal nő vetkőzik, alig észrevehetően érinti meg mellét, mint aki most fedezi fel a testét. Valami ilyesmi történik a regény hősnőjével, Mélanie-val is: naplót ír a maga választotta félhomályban – vetkőzik. Csak úgy hullanak le róla a húsba vágó, soha kimondani nem akart, arcpirító, néha obszcén, […]
Részletek
A megkötött idő
Csoma Gergely egy távoli világba, Moldva falvaiba kalauzolja olvasóit. Bepillantást nyerhetünk a moldvai emberek gondolkodásába, a napi tevékenységeket átitató hitvilágba, szokásokba, a gyógyítás és varázslás fortélyaiba. Megismerhetjük, mit gondoltak eredetükről, milyen mesékkel vették magukat körül, hogyan zajlottak ünnepeik, esküvőjük, temetésük. Csoma Gergely 1977 nyarán járt először Moldvában a csángómagyaroknál. Megrázta, amit ott látott. Járta a […]
Részletek
A mester én vagyok
Füst Milán 1932-ben keletkezett írása páratlanul izgalmas, számos regénytechnikai újítást megelőlegező kísérlet, nemcsak az író pályáján, hanem a magyar epika történetében is. Az egyes szám első személyben megszólaló doktorkisasszony főszereplője és egyúttal lejegyzője is egy külső és belső történésnek: naplójegyzeteiben a sokszorosan összetett férfi-női viszony merész megközelítésben fogalmazódik meg. „Nem posztumusz regény, hanem megtagadott kézirat, […]
Részletek
A mezőség apostola
Lelkésztársai, hívei, családjának tagjai, szolgálatának tanúi szolgálati helyén, Nagysármáson 2019. szeptember 29-én, születésének 100. és halálának 20. évfordulóján emlékeztek Hermán Jánosra, az erdélyi magyar szórványgondozásnak a „Mezőség apostola”-ként ismert nagy cselekvőjére és jelképére, és ez az alkalom a jelen kötet magja. Egy különleges életútra emlékező írásgyűjtemény, egy jeles személy emlékét, egy nehéz kor nyomait rögzítő […]
Részletek
A modernizmus sorskérdései
Ki, milyen alapon, honnan „számítja” a képzőművészeti modernizmust? Szabadi Judit minden témában megtalálja azt a pontot, ahonnan ő másként látja, és teszi mások számára is beláthatóvá a már ismert vagy eddig még ily módon fel nem tárt művészettörténeti tényeket. Alkotói életútjának legfontosabb darabjait tartalmazó, szépirodalomként is olvasható könyve a modernizmus sorskérdésit koherens egységben láttatja. Egyedi […]
Részletek
A Müncheni kódex olvasata
A most megjelenő kötettel az Olvasó a Müncheni kódex (Tatrosi másolat, Jászay-kódex) néven ismert nyelvemlékünk hiteles, pontos és teljes olvasatát veheti kezébe. Első fönnmaradt anyanyelvű naptárunkat és evangéliumfordításunkat mintegy 600 éve magyarították, feltehetőleg a szerémségi Kamoncban. A fordítás szövegének másolatát Némëti György készítette 1466-ban a moldvai Tatrosban. A kódex korábbi, Szabó T. Ádám által készített, […]
Részletek
A nap kapuja
Benvenuta egyedül vág neki az – álom vezérelte – idegenbe vezető útnak, mialatt minden lépése újra szembesíti önmagával. Új életterében persze találkozik néhány sorsfordító személyiséggel… A főszereplővel azonosulva engedjük, hogy az ő sorsának víziószerű eseményei szembesítsenek bennünket is az abszurd(nak tűnő) helyzetek megvilágosító hatásával, és a saját valóság(unk) szürrealitásával. Igazi beavatássá válik az a folyamat, […]
Részletek
A nyár sötét szíve
Csak az ember képes a halálra, kezdi egyik versét, és ez talán lehetne akár mottója is ennek a különös, mély és mélységesen szomorú kötetnek. De ha kifordítjuk a mondatot, oda jutunk, csak a halál méltó az emberhez. Ezzel sem mondanánk ellent az előző állításnak. Miért is kellene ellentmondanunk, ha nem kell? A költő számára a […]
Részletek
A Parnasszus felé
Gradus ad Parnassum – lépcső a Parnasszusra. A tudatos művészi létet, a tudatos művészi utat, a tudatos művészi fejlődést jellemzi ez a kifejezés. Baldus János, egy Mária Terézia korabeli, egyedülállóan tehetséges magyar orgonista művésszé válásának küzdelmeiben a szerző a tőle megszokott áttételességgel-álarcossággal önmagáról vall. Hősében nem életrajzszerű, hanem gondolkodás-, magatartás- és érzésbeli előképét rajzolja meg, […]
Részletek
A pokolba vezető út
Farkas Márta címadó kisregénye egy nő évtizedeken át elfojtott lelkiismeret-furdalását dolgozza fel. Veroni némi furfanggal, egy jól időzített terhességgel veteti el magát barátjával, Nándival. Vetélytárstól nem kell tartania, hiszen Nándi igazi szerelme – egyben Veroni legjobb barátnője –, Vilmácska disszidál 56-ban, és eltűnik kettejük életéből. Látszólag minden Veroni tervei szerint alakul. Ötven év elteltével a […]
Részletek
A régi Budapest a fattyúnyelvben
Ez a könyv a főváros sajátos históriáját vázolja fel a nyelvészet eszközével. Mivel anyagát a fattyúnyelvből, a szlengből meríti, a kirajzolódó képből 0 19-20. század fordulójának és a 20. század első felének nem hivatalos Budapest-történetével ismerkedhet meg az olvasó. Szerzők: Zolnay Vilmos és Gedényi Mihály A kötet korából fakadóan kisebb borítót érintő hibák előfordulhatnak. […]
Részletek
A részvétel nem önkéntes
Makó Ágnes első novelláskötete negyvenöt rövidprózát tartalmaz. A sötét humorú, abszurd elemeket sem nélkülöző, időnként meghökkentő, máskor hátborzongató írásokból megtudhatjuk, mi jár egy bankrabló, egy rockdobos vagy egy cirkószerelő fejében; mit üzenne a húsleves vagy a szójajoghurt a hűtőből; mit válaszol a spamre Terike néni Balassagyarmatról, és mi történik, ha hatalmat adunk kutyák vagy baglyok […]
Részletek
A sanda bohóc, Goldnágel Efráim csodálatos kalandjai
„Egy marék bolondság” – írta műve alcíméül Füst Milán a kéziratra. S voltaképpen valóban, nem más ez az abszurd-groteszk történet a cirkusz világából a világ cirkuszába vettetett bohócról, aki elindul, hogy csodálatos kalandok során dicsőséget szerezve elnyerhesse a kígyónő, Anglája Szűz kezét. Ám mivel Füst Milántól való, a bolondság egyúttal filozofikus mesévé is válik. „E […]
Részletek
A szinasztria
Szinasztria: két ember egymásra vetített horoszkópja, melyet elsősorban párkapcsolatok esetén alkalmaznak. Spirituális regényt tart kezében az Olvasó, mely múlt és jövő összekapcsolódásáról szól, és arról, mit kezdhetünk azzal, ha egy napon álmaink által rég eltemetett titkok tárulnak fel, melyekről talán tudni sem akarunk. De miért üzen a múlt? Hogyan lehetséges két ember álmai között kapcsolat? […]
Részletek
A szülőföld szerelmese
Mikó Imre ezelőtt félszáz évvel fogott bele annak a trilógiának a megírásába, amelynek első könyvében (A bércre esett fa) az erdélyi reformkor jeles írójáról, az Észak-Amerikát beutazó Bölöni Farkas Sándornak, második könyvében a kolozsvári egyetem sokoldalú tudós professzorának, Brassai Sámuelnek (Az utolsó erdélyi polihisztor) állított emléket. A harmadik kötet, amelynek hőse Orbán Balázs, A székelyföld […]
Részletek
A természet képei – a természet versei
Petrőczi Éva újabb verseiből nyújt át egy csokorral. A kötet Lipovszky György csodálatos természetfotóival válik teljessé, melyek a költeményeket ihlették. „Dr. Lipovszky György egy kis nógrádi falu, Kálló és környéke orvosaként végez áldozatos munkát már évtizedek óta, derűsen és fáradhatatlanul. Ez a szép hivatás az utóbbi években kibővült egy másikkal: a természetfotózással, s páratlan szépségű […]
Részletek