Uram, királyom…
Fügedi Erik neve fogalommá vált mind a hazai, mind pedig a külföldi középkorkutatók körében. E munkájában a magyar történelem 1400-as éveit mutatja be lendületes-olvasmányos előadásmóddal, mintha csak a mesék világába kalauzolna minket. Ugyanakkor máig érvényesen, rendkívüli adatgazdagsággal és alapossággal szól Zsigmond, “a király, a császár”, a Jagellók és a Hunyadiak korának világáról. A király, a […]
Részletek
Utazás Pestről–Budapestre
„Régi terek, utczák s házak fölött tartok szemlét s régi emberek vonulnak el az olvasó előtt… Kevesen élnek már azok közül, akik velem együtt szemlélő tanúi voltak annak a csodálatraméltó átváltozásnak és haladásnak, mely Budapestünket Európa legszebb s legrendezettebb fővárosai sorába emelte… Isten szerezze, hogy ennél is nagyobb fényre, belső gazdagodásra s külső díszre derüljön” – […]
Részletek
Vágóhíd
A történet legnagyobb része 1975-ben játszódik, tehát még jócskán a magyar szocializmus zsákutcájának a vége előtt vagyunk, mikor is a rendszer még mindent elkövetett önmaga fönntartásáért. Két egyetemista szerelmének történetéről esik szó, amely egy csaknem tragikus kimenetelű szakítással végződik. Mindezt a főhős akkori naplójából, valamint napjainkban a naplórészletekhez fűzött följegyzéseiből tudjuk meg a történet logikája […]
Részletek
Világgá maradok / Hasonállatok
Aki Dicső Zsoltnbak bármely művét olvasta, ismeri az író-költő groteszk, fanyarkás, s egyben kacagtató hangvételét, egyedi stílusát. A „Világgá maradok” egyszerre képes „belehelyezkedni” a gyermeki világszemléletbe, azaz a gyermek nézőpontjából láttatja a világot, s ugyanakkor a felnőtt ironikus „rácsodálkozásával” mutat görbe tükröt életünkről. A másik könyv állatokról szól, akik nem teljesen olyanok, mint hétköznapjaikat élő társaik. E […]
Részletek
Walden
Thoreau… Thoreau… mintha valami titkos jelszó lenne. A természettel harmóniában élőké és a polgári engedetlenség jogát vallóké. Henry David Thoreau öntörvényű filozófusként a XIX. századi Amerikában Rousseau eszméjét igyekezett megvalósítani. Ő volt az, aki először leírta és kifejtette a polgári engedetlenség fogalmát, vallván, hogy az államnak nincs több hatalma felettünk, csak amennyit ráruháztunk. Természetközeli eszmefuttatásokban […]
Részletek
Zajszünet
Fodor Ákost a magyar haiku mestereként tartják számon, és való igaz, hogy számos művének e japán eredetű versforma ad formai keretet. Ám lírai mondandója jóval tágasabb és sokszínűbb annál, mintsem hogy egyenruhába lehetne kényszeríteni – és ő nem is tette ezt: minden egyes alkalommal gondosan mérlegelte, milyen „öltözetben” szeretne mutatkozni egy-egy verse: haikuként, vagy épp […]
Részletek