Komor korunk derűje
Kilencvenegy évesen, 1981-ben halt meg Molter Károly, a két világháború közötti erdélyi magyar irodalom egyedülálló humorú elbeszélője, regényíró, kritikus, a Helikon Íróközösség tagja, aktív pályája utolsó szakaszában a Bolyai Tudományegyetem német tanszékének professzora. A személyes emlékek sora a szerző diák-korával és Ady Endrével kezdődik, majd megelevenednek az erdélyi irodalom hőskorának szereplői – ismerősök és ma […]
Részletek
Lost Prestige
This book is not about how present-day Hungary has recently lost so much of the prestige it won with its heroic uprising in 1956 and its role in the fall of the communist satellites in 1989. Rather, it is the story of the formation of Hungary’s image abroad before and during World War I. That […]
Részletek
Magamtól féltem elejitől fogva
Huszár Sándor (1929-2005) író és moralista proletárból lett „fiatal munkásíró”. A Hét főszerkesztői posztját nehezen vállalta, vergődött, dolgozott, nemsokára úgy látszott, győzött, végül belebukott A Ceauºescu-rendszerben született ötezer oldalas naplója hatalmas kollázs, teli újságkivágattal, cenzúrától kidobott saját kézirattal, nyomdába nem került beszélgetésekkel Hervay Gizellával, Bálint Tiborral; Benedek Marcell, Karinthy Ferenc, Méliusz József, Örkény István, Radnóti […]
Részletek
Magyar hadifoglyok Szibériában
Az első világháború, korabeli szóhasználatban: a Nagy Háború galíciai harctereit, majd szibériai–távol-keleti hadifogolytáborait megjárt két tiszt, Szőke Zoltán és Székely Gyula emlékiratát tartja kezében az Olvasó. Mindketten az Osztrák–Magyar Monarchia hadseregében szolgáltak. Szőke Zoltán annak a nyolc évnek a számára fontos krónikaelemeit rögzítette, amelyeket fiatal katonaként, majd hadifogoly tisztként az orosz lágerekben átélt. Igen érdekesek és […]
Részletek
Magyarok – Szilágyi Domokos válogatott versei
Szilágyi Domokos költészetének líratörténeti helye minden bizonnyal azok között a koordináták között kereshető, amelyek modernség, avantgardizmus, neoavantgárdé és posztmodernizmus különféle, de egymással is érintkező szemléletirányait jelölik. A lét és a nyelv nagy egzisztencialista, illetve ismeretelméleti kérdéseivel viaskodó költő egyszerre kapcsolódott a személyiség létbevetettségének drámaitragikus sorsproblémáit, abszurditásait demonstráló „heideggeri” – és a nyelvi kifejezéslehetőségek viszonylagosságait, bizonytalanságait, […]
Részletek
Megírni kötelesség
Szilágyi Árpád a Bolyai Egyetem hallgatója volt, s 1956-ban, a magyar forradalom napjaiban levelet írt az Irodalmi Újság szerkesztőségének, amelyben kifejezve szolidaritását, megírta, hogy milyen helyzetben van a romániai magyarság, különösen az ifjúság. A levél a Szekuritátén kötött ki, s őt hazaárulás vádjával 20 év börtönre ítélték. Szamosújváron az 1958. július 14-i börtönlázadás megtorlása során […]
Részletek
Mert gyűlölik egymást
Nem mindennapi könyv, nem mindennapi pályakezdés. Egy szerző, aki gyermekkorától hordja magában azt a sok bántást, amiben a világtól, s benne saját legközvetlenebb hozzátartozóitól részesült, s amit csak évtizedek után képes kibeszélni. Tipikus „erdélyi világ”. A főszereplő apja a Barcaságról elszármazott szász evangélikus lelkész, ősei anyai ágon partiumi református magyarok (nagyapja református pap), ő pedig […]
Részletek
Mint ágak között a fény
Vannak könyvek, amelyeknek néhány sora elég ahhoz, hogy megnyissák életünk ablakát a teljességre. E mélyen spirituális könyv egyszerre elemző és beavató, intellektuális és melegséget árasztó. A teológus-szociológus szerző írásai eredetileg napilapban jelentek azzal a szándékkal, hogy az egyre őrültebb közéleti zaj mögött segítsenek meghallani azt, ami túl van a szavakon, a könnyeknél is mélyebben. Segítsenek […]
Részletek
okoskuka, csokidoki, géncica és a tesók
Janáky Marianna kötetének versei a gyermekkor köré szerveződnek. A képzeletbelei unoka és nagyszülő, valamint a gondolat szülte szülőkhöz és testvérekhez fűződő viszony bomlik ki egy gyermek elbeszélő mesélésében. A szabad képzettársítások játékossá teszik a szövegeket, miközben felnyitják a gyermeki fantázia és gondolkodás sajátosságait. Ajánlás: Ajánlom az unokáimnak, nektek, akik ilyenek is lehettetek volna; de a […]
Részletek
Örmény katolikus templomi berendezések Erdélyben
A 17. század második felében, Erdélyben új hazára lelt örményeknek négy településen sikerült templomot építeniük: Szamosújváron (Armeanopolis – Hayakalak), Erzsébetvároson (Elisabethpolis – Yelisabet’owpolis), Gyergyószentmiklóson (Cowrcov) és Szépvízen (Sibviz). E templomok előtt állva, berendezésüket szemlélve, csaknem mindenkiben ugyanaz a kérdés merül fel: Mi ebben az örmény? Néhány olvasatlan felirat, néhány „idegen” szent magára vonja a figyelmüket, […]
Részletek
Őrtüzeink parazsa
Most látom csak, micsoda előnyt jelentett számomra az a „hátrány”, hogy fiatal alkotói korszakomban falujáró riporter lehettem. És az ún. ʼ68-as nyitást követően megörökíthettem egyet s mást az alkotó szellem újjászületésének öntörvényűségéből. A hatvanas évek végén s a hetvenesek elején a népi kultúra visszahódított értéktartományairól csakúgy írhattam, mint Bartók és Kodály mához szóló üzenetének megszólaltatásáról: […]
Részletek
Otthonirodalom – A magyar szociográfia erdélyi műhelyei
Ruffy Péter 1975-ben ajánlotta volt a Magyar Nemzet olvasóinak figyelmébe a januárban 75-öt töltő Cseke Pétert, aki – sokak meglepetésére – 1976-ban rendhagyó módon szociográfiai riportokkal jelentkezett a pályakezdőket indító Forrás-sorozatban. Ruffy akkoriban így keltette hírét – ugyancsak a Magyar Nemzetben – a Víznyugattól vízkeletig tényfeltáró darabjainak: az esszé éleslátásával és gondolati gazdagságával megírt riportokon […]
Részletek
Petőfi Erdélyben
A könyv első kiadása épp ötven évvel ezelőtt 1973-ban jelent meg. A szerzők akkor két fontos forrásmunkára építhettek: a Petőfi életpályáját végigkísérő kortársi dokumentumokat, visszaemlékezéseket összegyűjtő Hatvany Lajos Így élt Petőfi c. könyvére és az 1956 nyarán a fehéregyházi csatasíkon is kutatást végző Dienes András Petőfi a szabadságharcban című könyvére. A Petőfi Erdélyben sajátossága azonban […]
Részletek
Reményik Sándor összes versei I-II.
Az erdélyi evangélikus költő teljes lírikus életművét Dávid Gyula rendezte sajtó alá. Az 1943-ban megjelent „Összes versek” kötet versei mellett jelen kiadás magában foglalja a 2002-ben „Hátrahagyott versek” címmel megjelent, a fenti kötetből kimaradt mintegy 200 költeményt. A tartalomjegyzék mellett betűrendes címmutató is segíti a tájékozódást. Szerző: Reményik Sándor
Részletek
Szellem és környezet
A szerző, a kolozsvári Babes-Bolyai Egyetem filozófia-professzora 2003 óta írott esszéit, tanulmányait foglalta be ebbe a kötetbe. „A könyv – írja ő maga – négy nagy szerkezeti egységre tagolódik, amelyekben megjelenik az alapfilozófiai kutatás, az emberrel és a (biztonságos vagy szétesett) világával kapcsolatos tematika, a szabadság (ezúttal főleg a belső dimenzió felől) és a liberalizmus […]
Részletek
Szob a II. világháborúban
Szerző: Bezeczky Anikó A XX. század egyetemes, magyar és egyben Szob város históriájának legmegrázóbb eseményének helytörténeti vonatkozású könyvét ismerheti meg az érdeklődő Olvasó. Szob a II. világháborúban című monográfia Szob város hely- illetve hadtörténetét feltáró alkotás, melynek fókuszában Szob város, illetve a Börzsöny-vidék második világégésbeli múltja áll. A települést ért szőnyegbombázások, a hadászati események, az elhurcolt […]
Részletek