|
A bonchidai Bánffy-kastély

A bonchidai Bánffy-kastély

Erdély egyik legnagyobb és legszebb főúri kastélya, „Erdély Verszáliája”, a Losonczi Bánffy-család ősi fészke, évszázadok alatt ötvöződött egyedülálló építészeti-művészeti egységgé. Múltjának és jelenének sok évszázadon átívelő eseményein kalauzol végig a szerző, aki az alapos dokumentációt gazdag képanyaggal kiegészítve formálja élménnyé, bemutatva a kastélyegyüttes 18. majd 19-20. századi külső és belső látványát, az 1944-es és azt […]

Részletek
A kolozsvári Bánffy-palota

A kolozsvári Bánffy-palota

A kolozsvári Főtér keleti házsorán álló, késő barokk stílusú Bánffy-palota a város egyik legismertebb műemléke, amely művészettörténeti jelentősége mellett azért is fontos, mert az építése óta eltelt több mint 230 évben előkelő szerepet töltött be Erdély történetében, művelődési és társadalmi életében. Az 1774 és 1784 között gróf Bánffy György (1747-1822) által felépíttetett palota a korabeli […]

Részletek
Apa és fia két világháborúja

Apa és fia két világháborúja

Sokféle statisztika készült az első és a második világháborúról, de azt még senki sem számolta meg, hogy hány olyan magyar család volt, amelyből a férfiak mind az elsőben, mind a másodikban részt vettek. Azt meg aztán pláne nem tudjuk, van-e közöttük olyan, amelyiknek tagjai – apa és fia – egyformán megírták azt, amit átéltek. A […]

Részletek
Bánffy Miklós estéje

Bánffy Miklós estéje

Bánffy Miklós és családja, Budapest ostromát átélve, 1945 februárjában tér haza Erdélybe, ahol a bonchidai kastélyt kifosztva-felgyújtva, birtokait kisajátítva találják, s Kolozsvárt, a Toldalagi-Korda palota egy lakosztályában meghúzódva próbálják újrakezdeni az életet. Váradi Aranka és Kató azonban nemsokára visszatér Pestre, Bánffy viszont marad. Bekapcsolódik az újrainduló irodalmi életbe, novellákat közöl az Utunkban, regénye jelenik meg, […]

Részletek
Bánffy Miklós kettős küldetése

Bánffy Miklós kettős küldetése

Bánffy Miklós sokoldalú és sokféle írói-művészi-politikusi pályájának ma már nem ismeretlen, de mind ez ideig teljességében fel nem tárt mozzanata 1943-as titkos bukaresti diplomáciai küldetése. Akkor, a második világháború utolsó szakaszában, reá hárult az a feladat, hogy a román államvezetés megbízottjaival tárgyaljon a már igen megromlott román-magyar államközi rendezésének lehetőségeiről, illetve hogy e tárgyalás hátterében […]

Részletek
Domokos Géza kockázatai

Domokos Géza kockázatai

Domokos Géza az utolsó fél évszázad romániai magyar életének legjelentősebb közszereplője volt. 1957-től az Ifjúmunkás c. lap főszerkesztője, majd az Előre c. központi napilap főszerkesztőhelyettese, 1970-1990 között a Kriterion Könyvkiadó igazgatója, a romániai rendszerváltás után az RMDSZ alapító elnöke 1993-ig, nyugdíjas éveiben fontos memorákötetek (Esély, Éveim, útjaim, arcaim, Apályban) szerzője. A Kriterion élén, egy mind […]

Részletek
Elődök nyomában – Kortársak közelében

Elődök nyomában – Kortársak közelében

Az erdélyi/romániai magyar irodalomhoz, egyes írókhoz-költőkhöz kötődnek ennek a kötetnek a tanulmányai, esszéi, emlékező írásai: a kötet első ciklusában Bánffy Miklós, Kós Károly, Reményik Sándor életművéhez, Áprily Lajos, Berde Mária, Nyirő József Tamási Áron pályájának egyes mozzanataihoz, utóéletük viszontagságos történetéhez; a másodikban kortársakhoz – Bajor Andortól, Domokos Gézától és Fodor Sándortól kezdve, Páskándi Gézáig, Szilágyi […]

Részletek
Emlékezések irodalmi és művészezi írások

Emlékezések irodalmi és művészezi írások

Két világháború és két összeomlás tanújaként, sőt fontos közéleti szereplőjeként, a maga korát nagyszabású regénytrilógiában is megörökítő Bánffy Miklós emlékezéseiben (Emlékeimből, 1932) az utolsó Habsburg-király, IV. Károly 1916-os koronázását, majd az 1918-as összeomlás után, diplomáciai megbízásból tett viszontagságos utazását idézi fel a felfordult Nyugat-Európában. A halála előtti években íródott, befejezetlen maradt politikai emlékirata (Huszonöt év, […]

Részletek
Főúr, írja a többihez – Bajor Andor emlékezete

Főúr, írja a többihez – Bajor Andor emlékezete

Kilencven éve, 1927-ben született, s több mint 25 éve annak, hogy földi mivoltában eltávozott közülünk Bajor Andor, akiről Láng Gusztáv egykor azt írta, hogy „…életünk iskolájában ő a humor nyilvános és rendes magántanára”. Könyvei ma is sorban jelennek meg határon innen és túl. Nem csak az évforduló, hanem művének töretlen népszerűsége is indokolja, hogy a […]

Részletek
Halottként él az Isten

Halottként él az Isten

Aki nem eléggé cigány a saját tradícióihoz ragaszkodó cigány kisebbségben, és nem eléggé magyar a többséget alkotó gyergyói-medencei magyar kisebbségben, az utóvégre a senki földjén, kiszorulva fogja átvirrasztani, illetve megsejtetni a hátralévő mindennapjait. Ezt a kettős identitást felvállaló, de a kettőt egymással kibékíteni nem tudó költő a tehetetlenség bűntudatától szenved, s a belőle fakadó tragikus […]

Részletek
Hét és fél nap

Hét és fél nap

A Dobai István-féle „ENSZ-memorandum”-perben 16 évre ítélt Bereczki András közgazdász, a Bolyai Tudományegyetem előadótanára egy büntetőcellában, s ott is bilincsbe verve eltöltött hét és fél nap alatt visszapergeti addigi életének eseményeit. Ez a kerettörténet, amelyen belül megismerhetjük szilágyzoványi gyermekkorát, diákéveit a zilahi Wesselényi Kollégiumban, részvételét a világháború utolsó szakaszában leventekatonaként, egyetemi éveit a háború után, […]

Részletek
Irodalmi rosta

Irodalmi rosta

Barátaim, a romániai magyar irodalom kedvelői, elméletírói és kritikusai javaslatára állítottam össze e kötetet majdnem négy évtized írásaiból. A legfőbb érv, ami e mellett szólt, az volt, hogy benne voltam ebben az irodalomban kritikusként, elméletíróként, szerkesztőként és természetesen szépíróként is. Talán olyasvalamit is tudhatok, ami többlet a nehéz félmúltra (főleg a múlt század nyolcvanas éveire) […]

Részletek
Kemény Zsigmond naplója

Kemény Zsigmond naplója

Kemény Zsigmond a magyar regény XIX. századi történetének kiemelkedő írója, őhozzá segít közelebb kerülni 1846-ban papírra vetett Naplója, amelyet Benkő Samu tett közzé kötetben, először 1968-ban, majd 1974-be, a Magyar Helikon Kiadónál Budapesten. Alig néhány hét az az idő, amit átfog (1846 július 27-étől augusztus 19-éig), de ez a rövid idő is elég ahhoz, hogy belehelyezzen […]

Részletek
Keresztül-kasul a nagyvilágban I-II.

Keresztül-kasul a nagyvilágban I-II.

A könyvet lapozva Gaal Györgyöt és feleségét huszonkilenc világjáró útjára kísérheti el az olvasó. Az útibeszámolók erdélyi, romániai magyar szemmel íródtak: a szerző az itteni viszonyokhoz méri a látottakat. A beszámolók kronologikus sorrendet követnek, így az írások tükrözik a világ változásait. Az élmények a korhoz kötöttek. Egyes írásokban még márkát, pesetát említ, más helyen az […]

Részletek
Komor korunk derűje

Komor korunk derűje

Kilencvenegy évesen, 1981-ben halt meg Molter Károly, a két világháború közötti erdélyi magyar irodalom egyedülálló humorú elbeszélője, regényíró, kritikus, a Helikon Íróközösség tagja, aktív pályája utolsó szakaszában a Bolyai Tudományegyetem német tanszékének professzora. A személyes emlékek sora a szerző diák-korával és Ady Endrével kezdődik, majd megelevenednek az erdélyi irodalom hőskorának szereplői – ismerősök és ma […]

Részletek
Magyar hadifoglyok Szibériában

Magyar hadifoglyok Szibériában

Az első világháború, korabeli szóhasználatban: a Nagy Háború galíciai harctereit, majd szibériai–távol-keleti hadifogolytáborait megjárt két tiszt, Szőke Zoltán és Székely Gyula emlékiratát tartja kezében az Olvasó. Mindketten az Osztrák–Magyar Monarchia hadseregében szolgáltak. Szőke Zoltán annak a nyolc évnek a számára fontos krónikaelemeit rögzítette, amelyeket fiatal katonaként, majd hadifogoly tisztként az orosz lágerekben átélt. Igen érdekesek és […]

Részletek