A bonchidai Bánffy-kastély
Erdély egyik legnagyobb és legszebb főúri kastélya, „Erdély Verszáliája”, a Losonczi Bánffy-család ősi fészke, évszázadok alatt ötvöződött egyedülálló építészeti-művészeti egységgé. Múltjának és jelenének sok évszázadon átívelő eseményein kalauzol végig a szerző, aki az alapos dokumentációt gazdag képanyaggal kiegészítve formálja élménnyé, bemutatva a kastélyegyüttes 18. majd 19-20. századi külső és belső látványát, az 1944-es és azt […]
Részletek
A kolozsvári Bánffy-palota
A kolozsvári Főtér keleti házsorán álló, késő barokk stílusú Bánffy-palota a város egyik legismertebb műemléke, amely művészettörténeti jelentősége mellett azért is fontos, mert az építése óta eltelt több mint 230 évben előkelő szerepet töltött be Erdély történetében, művelődési és társadalmi életében. Az 1774 és 1784 között gróf Bánffy György (1747-1822) által felépíttetett palota a korabeli […]
Részletek
Apa és fia két világháborúja
Sokféle statisztika készült az első és a második világháborúról, de azt még senki sem számolta meg, hogy hány olyan magyar család volt, amelyből a férfiak mind az elsőben, mind a másodikban részt vettek. Azt meg aztán pláne nem tudjuk, van-e közöttük olyan, amelyiknek tagjai – apa és fia – egyformán megírták azt, amit átéltek. A […]
Részletek
Az utolsó mesemondó
Az ifjúsági regény főhőse, Luca nyughatatlan kislány. Pulóvere zsebében iskolába viszi a hörcsögét, a kötelező olvasmányokat a fák tetején lapozgatja, képzelete pedig minduntalan nagyapja meséi körül forog. Luca és Nagyapa mítoszokkal és legendákkal teletűzdelt világát azonban nehezen értik a modern kor kiskamaszai, s hasonlóképpen próbálják tanárai is rávenni a történetek „elengedésére”. Luca azonban visszavágyik nagyapja […]
Részletek
Bánffy Miklós estéje
Bánffy Miklós és családja, Budapest ostromát átélve, 1945 februárjában tér haza Erdélybe, ahol a bonchidai kastélyt kifosztva-felgyújtva, birtokait kisajátítva találják, s Kolozsvárt, a Toldalagi-Korda palota egy lakosztályában meghúzódva próbálják újrakezdeni az életet. Váradi Aranka és Kató azonban nemsokára visszatér Pestre, Bánffy viszont marad. Bekapcsolódik az újrainduló irodalmi életbe, novellákat közöl az Utunkban, regénye jelenik meg, […]
Részletek
Bánffy Miklós kettős küldetése
Bánffy Miklós sokoldalú és sokféle írói-művészi-politikusi pályájának ma már nem ismeretlen, de mind ez ideig teljességében fel nem tárt mozzanata 1943-as titkos bukaresti diplomáciai küldetése. Akkor, a második világháború utolsó szakaszában, reá hárult az a feladat, hogy a román államvezetés megbízottjaival tárgyaljon a már igen megromlott román-magyar államközi rendezésének lehetőségeiről, illetve hogy e tárgyalás hátterében […]
Részletek
Domokos Géza kockázatai
Domokos Géza az utolsó fél évszázad romániai magyar életének legjelentősebb közszereplője volt. 1957-től az Ifjúmunkás c. lap főszerkesztője, majd az Előre c. központi napilap főszerkesztőhelyettese, 1970-1990 között a Kriterion Könyvkiadó igazgatója, a romániai rendszerváltás után az RMDSZ alapító elnöke 1993-ig, nyugdíjas éveiben fontos memorákötetek (Esély, Éveim, útjaim, arcaim, Apályban) szerzője. A Kriterion élén, egy mind […]
Részletek
Ébredők
Időszerű könyvet tart kezében az olvasó, biztatom, hogy le se tegye, amíg a végére nem jutott! Kustán Magyari Attila értő társadalomkutatóként és érzékeny újságíróként egyaránt hitelesen szól erről a mindenütt jelen lévő, ugyanakkor annyira kevéssé értett jelenségről: az ébredőkről. Szelíd iróniával és öniróniával, könnyen érthető nyelven arról igyekszik meggyőzni bennünket, olvasóit, hogy megértőbben forduljunk a […]
Részletek
Egy nemzetiségi könyvkiadó a diktatúra évtizedeiben (1969–1989)
Alapításának 50 éves évfordulóját ünnepli a Kriteron Könyvkiadó. Nem szokványos évforduló ez – az is lehetne, hiszen a magyar könyvkiadás egészét tekintve is kevés az a magyar kulturális intézmény, amely ilyen évfordulóval büszkélkedhet – , de kiemeli ezt az eseményt a lehetséges kulturális évfordulók sorából az a teljesítmény, amely ehhez a névhez köthető, még hozzá […]
Részletek
Élesben a sorssal – Erdélyi Mozaik
Úgy kezdődik ez az „erdélyi mozaik”, mint egy klasszikus családregény. Herold, a müncheni iparos/kereskedő idegen országba költözik, ahol rátermettsége és szorgalma által vagyont és társadalmi pozíciót teremt maga és családja számára. Következhetnék nemzedékek pályafutásának felfelé ívelése, a történet azonban egészen más irányt vesz. A szereplők ugyanis két – egymástól nem független, de rájuk nézve más […]
Részletek
Elődök nyomában – Kortársak közelében
Az erdélyi/romániai magyar irodalomhoz, egyes írókhoz-költőkhöz kötődnek ennek a kötetnek a tanulmányai, esszéi, emlékező írásai: a kötet első ciklusában Bánffy Miklós, Kós Károly, Reményik Sándor életművéhez, Áprily Lajos, Berde Mária, Nyirő József Tamási Áron pályájának egyes mozzanataihoz, utóéletük viszontagságos történetéhez; a másodikban kortársakhoz – Bajor Andortól, Domokos Gézától és Fodor Sándortól kezdve, Páskándi Gézáig, Szilágyi […]
Részletek
Emlékezések irodalmi és művészeti írások
Két világháború és két összeomlás tanújaként, sőt fontos közéleti szereplőjeként, a maga korát nagyszabású regénytrilógiában is megörökítő Bánffy Miklós emlékezéseiben (Emlékeimből, 1932) az utolsó Habsburg-király, IV. Károly 1916-os koronázását, majd az 1918-as összeomlás után, diplomáciai megbízásból tett viszontagságos utazását idézi fel a felfordult Nyugat-Európában. A halála előtti években íródott, befejezetlen maradt politikai emlékirata (Huszonöt év, […]
Részletek
Főúr, írja a többihez – Bajor Andor emlékezete
Kilencven éve, 1927-ben született, s több mint 25 éve annak, hogy földi mivoltában eltávozott közülünk Bajor Andor, akiről Láng Gusztáv egykor azt írta, hogy „…életünk iskolájában ő a humor nyilvános és rendes magántanára”. Könyvei ma is sorban jelennek meg határon innen és túl. Nem csak az évforduló, hanem művének töretlen népszerűsége is indokolja, hogy a […]
Részletek
Giordano Bruno ars-poétikája az exaltáció-tan tükrében
Giordano Bruno reneszánsz filozófus, komédiaíró, a modernitás legfontosabb filozófiai nézeteinek előfutára, aki a szabad gondolkodás vértanújaként vonult be a történelembe: 1600-ban eretnekség vádjával elítélték, és a római Virágok Mezején máglyán megégették. Leginkább a végtelen, panteisztikus univerzumról alkotott misztikus, költői víziójáról vált ismertté, melynek határtalan tere számtalan csillagvilágot (naprendszert) foglal magába, s ily módon előrevetíti a […]
Részletek
Halottként él az Isten
Aki nem eléggé cigány a saját tradícióihoz ragaszkodó cigány kisebbségben, és nem eléggé magyar a többséget alkotó gyergyói-medencei magyar kisebbségben, az utóvégre a senki földjén, kiszorulva fogja átvirrasztani, illetve megsejtetni a hátralévő mindennapjait. Ezt a kettős identitást felvállaló, de a kettőt egymással kibékíteni nem tudó költő a tehetetlenség bűntudatától szenved, s a belőle fakadó tragikus […]
Részletek
Hét és fél nap
A Dobai István-féle „ENSZ-memorandum”-perben 16 évre ítélt Bereczki András közgazdász, a Bolyai Tudományegyetem előadótanára egy büntetőcellában, s ott is bilincsbe verve eltöltött hét és fél nap alatt visszapergeti addigi életének eseményeit. Ez a kerettörténet, amelyen belül megismerhetjük szilágyzoványi gyermekkorát, diákéveit a zilahi Wesselényi Kollégiumban, részvételét a világháború utolsó szakaszában leventekatonaként, egyetemi éveit a háború után, […]
Részletek