Emlékezések irodalmi és művészeti írások
Két világháború és két összeomlás tanújaként, sőt fontos közéleti szereplőjeként, a maga korát nagyszabású regénytrilógiában is megörökítő Bánffy Miklós emlékezéseiben (Emlékeimből, 1932) az utolsó Habsburg-király, IV. Károly 1916-os koronázását, majd az 1918-as összeomlás után, diplomáciai megbízásból tett viszontagságos utazását idézi fel a felfordult Nyugat-Európában. A halála előtti években íródott, befejezetlen maradt politikai emlékirata (Huszonöt év, […]
Részletek
Főúr, írja a többihez – Bajor Andor emlékezete
Kilencven éve, 1927-ben született, s több mint 25 éve annak, hogy földi mivoltában eltávozott közülünk Bajor Andor, akiről Láng Gusztáv egykor azt írta, hogy „…életünk iskolájában ő a humor nyilvános és rendes magántanára”. Könyvei ma is sorban jelennek meg határon innen és túl. Nem csak az évforduló, hanem művének töretlen népszerűsége is indokolja, hogy a […]
Részletek
Giordano Bruno ars-poétikája az exaltáció-tan tükrében
Giordano Bruno reneszánsz filozófus, komédiaíró, a modernitás legfontosabb filozófiai nézeteinek előfutára, aki a szabad gondolkodás vértanújaként vonult be a történelembe: 1600-ban eretnekség vádjával elítélték, és a római Virágok Mezején máglyán megégették. Leginkább a végtelen, panteisztikus univerzumról alkotott misztikus, költői víziójáról vált ismertté, melynek határtalan tere számtalan csillagvilágot (naprendszert) foglal magába, s ily módon előrevetíti a […]
Részletek
Györkös Mányi Albert metszetei
Mi történik akkor, ha egy izzó palettájú festő szinte teljesen lemond a színről? Miképpen elevenedik meg mégis – látszólagos színtelenségében – egyik legpompázatosabb, színekben leggazdagabb népi világ: a Kalotaszeg? Többek között erre az izgalmas kérdésre is választ adott az a kiállítás, amelyet a 2020-as és 2021-es évben láthattak Kolozsvárt, a Györkös Mányi Albert Emlékház látogatói, […]
Részletek
Halottként él az Isten
Aki nem eléggé cigány a saját tradícióihoz ragaszkodó cigány kisebbségben, és nem eléggé magyar a többséget alkotó gyergyói-medencei magyar kisebbségben, az utóvégre a senki földjén, kiszorulva fogja átvirrasztani, illetve megsejtetni a hátralévő mindennapjait. Ezt a kettős identitást felvállaló, de a kettőt egymással kibékíteni nem tudó költő a tehetetlenség bűntudatától szenved, s a belőle fakadó tragikus […]
Részletek
Hazatérő szavak nyomában
Cseke Péter új riportkönyve két korszak határán ível át. Az írások nagyobb része még a Ceausescu-diktatúra idején született, amikor a szerző megmaradásunk reménységének jeleit kereste-figyelte – példamutató embereket keresve és találva: a Kis-Küküllő menti Kibéden ősi időkből megőrzött balladákat a feledéstől megmentő, vagy a Fekete Körös-vidéki Nagyzerinden művésztelepet és képtárat létrehozó falusi tanárokat, a Homoród […]
Részletek
Hét és fél nap
A Dobai István-féle „ENSZ-memorandum”-perben 16 évre ítélt Bereczki András közgazdász, a Bolyai Tudományegyetem előadótanára egy büntetőcellában, s ott is bilincsbe verve eltöltött hét és fél nap alatt visszapergeti addigi életének eseményeit. Ez a kerettörténet, amelyen belül megismerhetjük szilágyzoványi gyermekkorát, diákéveit a zilahi Wesselényi Kollégiumban, részvételét a világháború utolsó szakaszában leventekatonaként, egyetemi éveit a háború után, […]
Részletek
Irodalmi rosta
Barátaim, a romániai magyar irodalom kedvelői, elméletírói és kritikusai javaslatára állítottam össze e kötetet majdnem négy évtized írásaiból. A legfőbb érv, ami e mellett szólt, az volt, hogy benne voltam ebben az irodalomban kritikusként, elméletíróként, szerkesztőként és természetesen szépíróként is. Talán olyasvalamit is tudhatok, ami többlet a nehéz félmúltra (főleg a múlt század nyolcvanas éveire) […]
Részletek
Kemény Zsigmond naplója
Kemény Zsigmond a magyar regény XIX. századi történetének kiemelkedő írója, őhozzá segít közelebb kerülni 1846-ban papírra vetett Naplója, amelyet Benkő Samu tett közzé kötetben, először 1968-ban, majd 1974-be, a Magyar Helikon Kiadónál Budapesten. Alig néhány hét az az idő, amit átfog (1846 július 27-étől augusztus 19-éig), de ez a rövid idő is elég ahhoz, hogy belehelyezzen […]
Részletek
Keresztül-kasul a nagyvilágban I-II.
A könyvet lapozva Gaal Györgyöt és feleségét huszonkilenc világjáró útjára kísérheti el az olvasó. Az útibeszámolók erdélyi, romániai magyar szemmel íródtak: a szerző az itteni viszonyokhoz méri a látottakat. A beszámolók kronologikus sorrendet követnek, így az írások tükrözik a világ változásait. Az élmények a korhoz kötöttek. Egyes írásokban még márkát, pesetát említ, más helyen az […]
Részletek
Komor korunk derűje
Kilencvenegy évesen, 1981-ben halt meg Molter Károly, a két világháború közötti erdélyi magyar irodalom egyedülálló humorú elbeszélője, regényíró, kritikus, a Helikon Íróközösség tagja, aktív pályája utolsó szakaszában a Bolyai Tudományegyetem német tanszékének professzora. A személyes emlékek sora a szerző diák-korával és Ady Endrével kezdődik, majd megelevenednek az erdélyi irodalom hőskorának szereplői – ismerősök és ma […]
Részletek
Magamtól féltem elejitől fogva
Huszár Sándor (1929-2005) író és moralista proletárból lett „fiatal munkásíró”. A Hét főszerkesztői posztját nehezen vállalta, vergődött, dolgozott, nemsokára úgy látszott, győzött, végül belebukott A Ceauºescu-rendszerben született ötezer oldalas naplója hatalmas kollázs, teli újságkivágattal, cenzúrától kidobott saját kézirattal, nyomdába nem került beszélgetésekkel Hervay Gizellával, Bálint Tiborral; Benedek Marcell, Karinthy Ferenc, Méliusz József, Örkény István, Radnóti […]
Részletek
Magyar hadifoglyok Szibériában
Az első világháború, korabeli szóhasználatban: a Nagy Háború galíciai harctereit, majd szibériai–távol-keleti hadifogolytáborait megjárt két tiszt, Szőke Zoltán és Székely Gyula emlékiratát tartja kezében az Olvasó. Mindketten az Osztrák–Magyar Monarchia hadseregében szolgáltak. Szőke Zoltán annak a nyolc évnek a számára fontos krónikaelemeit rögzítette, amelyeket fiatal katonaként, majd hadifogoly tisztként az orosz lágerekben átélt. Igen érdekesek és […]
Részletek
Magyarok – Szilágyi Domokos válogatott versei
Szilágyi Domokos költészetének líratörténeti helye minden bizonnyal azok között a koordináták között kereshető, amelyek modernség, avantgardizmus, neoavantgárdé és posztmodernizmus különféle, de egymással is érintkező szemléletirányait jelölik. A lét és a nyelv nagy egzisztencialista, illetve ismeretelméleti kérdéseivel viaskodó költő egyszerre kapcsolódott a személyiség létbevetettségének drámaitragikus sorsproblémáit, abszurditásait demonstráló „heideggeri” – és a nyelvi kifejezéslehetőségek viszonylagosságait, bizonytalanságait, […]
Részletek
Megírni kötelesség
Szilágyi Árpád a Bolyai Egyetem hallgatója volt, s 1956-ban, a magyar forradalom napjaiban levelet írt az Irodalmi Újság szerkesztőségének, amelyben kifejezve szolidaritását, megírta, hogy milyen helyzetben van a romániai magyarság, különösen az ifjúság. A levél a Szekuritátén kötött ki, s őt hazaárulás vádjával 20 év börtönre ítélték. Szamosújváron az 1958. július 14-i börtönlázadás megtorlása során […]
Részletek
Mert gyűlölik egymást
Nem mindennapi könyv, nem mindennapi pályakezdés. Egy szerző, aki gyermekkorától hordja magában azt a sok bántást, amiben a világtól, s benne saját legközvetlenebb hozzátartozóitól részesült, s amit csak évtizedek után képes kibeszélni. Tipikus „erdélyi világ”. A főszereplő apja a Barcaságról elszármazott szász evangélikus lelkész, ősei anyai ágon partiumi református magyarok (nagyapja református pap), ő pedig […]
Részletek