Irodalmi rosta
Barátaim, a romániai magyar irodalom kedvelői, elméletírói és kritikusai javaslatára állítottam össze e kötetet majdnem négy évtized írásaiból. A legfőbb érv, ami e mellett szólt, az volt, hogy benne voltam ebben az irodalomban kritikusként, elméletíróként, szerkesztőként és természetesen szépíróként is. Talán olyasvalamit is tudhatok, ami többlet a nehéz félmúltra (főleg a múlt század nyolcvanas éveire) […]
Részletek
Kemény Zsigmond naplója
Kemény Zsigmond a magyar regény XIX. századi történetének kiemelkedő írója, őhozzá segít közelebb kerülni 1846-ban papírra vetett Naplója, amelyet Benkő Samu tett közzé kötetben, először 1968-ban, majd 1974-be, a Magyar Helikon Kiadónál Budapesten. Alig néhány hét az az idő, amit átfog (1846 július 27-étől augusztus 19-éig), de ez a rövid idő is elég ahhoz, hogy belehelyezzen […]
Részletek
Keresztül-kasul a nagyvilágban I-II.
A könyvet lapozva Gaal Györgyöt és feleségét huszonkilenc világjáró útjára kísérheti el az olvasó. Az útibeszámolók erdélyi, romániai magyar szemmel íródtak: a szerző az itteni viszonyokhoz méri a látottakat. A beszámolók kronologikus sorrendet követnek, így az írások tükrözik a világ változásait. Az élmények a korhoz kötöttek. Egyes írásokban még márkát, pesetát említ, más helyen az […]
Részletek
Komor korunk derűje
Kilencvenegy évesen, 1981-ben halt meg Molter Károly, a két világháború közötti erdélyi magyar irodalom egyedülálló humorú elbeszélője, regényíró, kritikus, a Helikon Íróközösség tagja, aktív pályája utolsó szakaszában a Bolyai Tudományegyetem német tanszékének professzora. A személyes emlékek sora a szerző diák-korával és Ady Endrével kezdődik, majd megelevenednek az erdélyi irodalom hőskorának szereplői – ismerősök és ma […]
Részletek
Magyar hadifoglyok Szibériában
Az első világháború, korabeli szóhasználatban: a Nagy Háború galíciai harctereit, majd szibériai–távol-keleti hadifogolytáborait megjárt két tiszt, Szőke Zoltán és Székely Gyula emlékiratát tartja kezében az Olvasó. Mindketten az Osztrák–Magyar Monarchia hadseregében szolgáltak. Szőke Zoltán annak a nyolc évnek a számára fontos krónikaelemeit rögzítette, amelyeket fiatal katonaként, majd hadifogoly tisztként az orosz lágerekben átélt. Igen érdekesek és […]
Részletek
Magyarok – Szilágyi Domokos válogatott versei
Szilágyi Domokos költészetének líratörténeti helye minden bizonnyal azok között a koordináták között kereshető, amelyek modernség, avantgardizmus, neoavantgárdé és posztmodernizmus különféle, de egymással is érintkező szemléletirányait jelölik. A lét és a nyelv nagy egzisztencialista, illetve ismeretelméleti kérdéseivel viaskodó költő egyszerre kapcsolódott a személyiség létbevetettségének drámaitragikus sorsproblémáit, abszurditásait demonstráló “heideggeri” – és a nyelvi kifejezéslehetőségek viszonylagosságait, bizonytalanságait, […]
Részletek
Mert gyűlölik egymást
Nem mindennapi könyv, nem mindennapi pályakezdés. Egy szerző, aki gyermekkorától hordja magában azt a sok bántást, amiben a világtól, s benne saját legközvetlenebb hozzátartozóitól részesült, s amit csak évtizedek után képes kibeszélni. Tipikus “erdélyi világ”. A főszereplő apja a Barcaságról elszármazott szász evangélikus lelkész, ősei anyai ágon partiumi református magyarok (nagyapja református pap), ő pedig […]
Részletek
Örmény katolikus templomi berendezések Erdélyben
A 17. század második felében, Erdélyben új hazára lelt örményeknek négy településen sikerült templomot építeniük: Szamosújváron (Armeanopolis – Hayakalak), Erzsébetvároson (Elisabethpolis – Yelisabet’owpolis), Gyergyószentmiklóson (Cowrcov) és Szépvízen (Sibviz). E templomok előtt állva, berendezésüket szemlélve, csaknem mindenkiben ugyanaz a kérdés merül fel: Mi ebben az örmény? Néhány olvasatlan felirat, néhány „idegen” szent magára vonja a figyelmüket, […]
Részletek
Őrtüzeink parazsa
Most látom csak, micsoda előnyt jelentett számomra az a „hátrány”, hogy fiatal alkotói korszakomban falujáró riporter lehettem. És az ún. ʼ68-as nyitást követően megörökíthettem egyet s mást az alkotó szellem újjászületésének öntörvényűségéből. A hatvanas évek végén s a hetvenesek elején a népi kultúra visszahódított értéktartományairól csakúgy írhattam, mint Bartók és Kodály mához szóló üzenetének megszólaltatásáról: […]
Részletek
Otthonirodalom – A magyar szociográfia erdélyi műhelyei
Ruffy Péter 1975-ben ajánlotta volt a Magyar Nemzet olvasóinak figyelmébe a januárban 75-öt töltő Cseke Pétert, aki – sokak meglepetésére – 1976-ban rendhagyó módon szociográfiai riportokkal jelentkezett a pályakezdőket indító Forrás-sorozatban. Ruffy akkoriban így keltette hírét – ugyancsak a Magyar Nemzetben – a Víznyugattól vízkeletig tényfeltáró darabjainak: az esszé éleslátásával és gondolati gazdagságával megírt riportokon […]
Részletek
Reményik Sándor összes versei I-II.
Az erdélyi evangélikus költő teljes lírikus életművét Dávid Gyula rendezte sajtó alá. Az 1943-ban megjelent “Összes versek” kötet versei mellett jelen kiadás magában foglalja a 2002-ben “Hátrahagyott versek” címmel megjelent, a fenti kötetből kimaradt mintegy 200 költeményt. A tartalomjegyzék mellett betűrendes címmutató is segíti a tájékozódást. Szerző: Reményik Sándor
Részletek
Szellem és környezet
A szerző, a kolozsvári Babes-Bolyai Egyetem filozófia-professzora 2003 óta írott esszéit, tanulmányait foglalta be ebbe a kötetbe. „A könyv – írja ő maga – négy nagy szerkezeti egységre tagolódik, amelyekben megjelenik az alapfilozófiai kutatás, az emberrel és a (biztonságos vagy szétesett) világával kapcsolatos tematika, a szabadság (ezúttal főleg a belső dimenzió felől) és a liberalizmus […]
Részletek
Vakondvilág
„Költő, esszéíró, történettudományi szakíró” – olvasható róla a lexikonban, de aki az idők folyamán megjelent köteteit ismeri, a szakterületéhez tartozó munkáin kívül az esszé-köteteiben is a költőt érzi. Az írószövetségi debut-díjjal kitüntetett körÉvek (1992), A madárijesztő panaszai (1996), A hetedik törpe (2005) mellett az esszéit, jegyzeteit kötetbe foglaló tempus fugit (1994), vagy a Kanadában töltött […]
Részletek
Vitorla-ének „Újratöltve” Fiatal költők antológiája 1967–2017.
Az „újratöltött” Vitorla-ének nem kíván szokványos emlékkönyv lenni. Eredeti formájában újraközli ugyan a bukaresti Ifjúsági Könyvkiadónál 1967-ben megjelent antológia teljes szövegét – beleértve Lászlóffy Aladár szerkesztői bevezetőjét és a szerzőket ismertető életrajzi adatokat is –, de egyszersmind továbbköveti az ötven évvel ezelőtti szerzők életpályáját, munkásságát, és – ahol ez lehetséges – jellegzetes mutatványt kínál fel […]
Részletek