|
Petrőczi Éva

Varázslat, Zsolnay-tányérral

Szinte történelem előtti időnek érzem az 1979-es évet, amikor – 28 éves koromban – a Szépirodalmi Könyvkiadónál megjelent első ver­seskötetem, a „Heléna bálja”. Azóta sokféle lírai válogatásom látott napvilágot, köztük egy ma­gyar-angol-német és egy magyar-szerb nyelvű is. A jelen kötet darabjai 2022–2023 között ke­letkeztek. Különlegessége pedig az, hogy útra indító sorait, előszavát nem egy írótárs […]

Részletek
Dicső Zsolt

Világgá maradok / Hasonállatok ABC-be

Aki Dicső Zsoltnbak bármely művét olvasta, ismeri az író-költő groteszk, fanyarkás, s egyben kacagtató hangvételét, egyedi stílusát. A „Világgá maradok” egyszerre képes „belehelyezkedni” a gyermeki világszemléletbe, azaz a gyermek nézőpontjából láttatja a világot, s ugyanakkor a felnőtt ironikus „rácsodálkozásával” mutat görbe tükröt életünkről. A másik könyv állatokról szól, akik nem teljesen olyanok, mint hétköznapjaikat élő társaik. […]

Részletek
Fodor Ákos

Zaj-szünet

Fodor Ákost a magyar haiku mestereként tartják számon, és való igaz, hogy számos művének e japán eredetű versforma ad formai keretet. Ám lírai mondandója jóval tágasabb és sokszínűbb annál, mintsem hogy egyenruhába lehetne kényszeríteni – és ő nem is tette ezt: minden egyes alkalommal gondosan mérlegelte, milyen „öltözetben” szeretne mutatkozni egy-egy verse: haikuként, vagy épp […]

Részletek
Fodor Ákos

Zene-idő

Szinte mindig vele volt a zene – körülötte is, benne is. Egykor zongorázni és fuvolázni tanult, konzervatóriumot végzett, majd a Zeneakadémián diplomázott; sokáig dolgozott zenei szerkesztőként és zenetudományi munkát is végzett. Több mint ötven zenés színpadi mű szövegének fordításában, megírásában működött közre. Fodor Ákos (1945–2015) hivatásává azonban a költészet vált, egyik jellegzetes versformájává/ műfajává pedig […]

Részletek