A feleségem története (Díszkiadás)
Füst Milán nagyregénye, A feleségem története 1942-es megjelenésétől a világirodalom megfejthetetlen titkú művei közé tartozik. A Nobel-díjra is jelölt szerző e könyve a világsikert aratott magyar regények egyike: az 1958-as Gallimard-féle francia kiadást követően húsz nyelvre fordították le, s mindenütt elismerő fogadtatásra talált. A holland hajóskapitány látszólag szokványos féltékenységi drámája a bájos és frivol francia […]
Részletek
A füst vállalása
Ezeket az írásokat 2021 reményteli és 2022 nagyon szomorú márciusa között, tehát éppen egy év alatt vetettem papírra. A 2021-es év valamelyes enyhülésbe-gyógyulásba forduló júniusa ettől függetlenül szép ráadásként mégis megajándékozott egy magánemberi „A hetedik te magad légy!” élménnyel is, hiszen hat kislányt követően ekkor született meg, nem sokkal hetvenedik születésnapom után, metaforikusan szólva egy […]
Részletek
A kalózkirály jelzőtornya avagy a Balaton nem az Óceán
A Csendes-óceán kalózai az 1830-as évek elején a Balatonon? Lehetséges, hogy a füredi mulatság gazdag éjjeli csónakázóit igazi tengeri rablók fosztják meg értékeiktől? A Pesti Művelt Társalkodó újságírója és két jogász barátja által kezdeményezett nyomozásba Almádi csendbiztosa és a pesti polgárok nyugalmára vigyázó rendőrkapitány is bekapcsolódik. Kállai R. Gábor negyedik történelmi ifjúsági regénye számos izgalmas […]
Részletek
A kolozsvári Bánffy-palota
A kolozsvári Főtér keleti házsorán álló, késő barokk stílusú Bánffy-palota a város egyik legismertebb műemléke, amely művészettörténeti jelentősége mellett azért is fontos, mert az építése óta eltelt több mint 230 évben előkelő szerepet töltött be Erdély történetében, művelődési és társadalmi életében. Az 1774 és 1784 között gróf Bánffy György (1747-1822) által felépíttetett palota a korabeli […]
Részletek
A kötet címe
Szepes Erika írja a kötet (a haikut általában, a szerző alkotását végigelemző) tanulmányában: „Tragikum, abszurd, paradoxon, lírai kép – nem zárják ki egymást. Megférnek abban a műfajban, aminek lényege, hogy az élet teljességét mutassa 17 szótagban.” “Az ön-azonosság kérdésének megválaszolására a zen több fogalmát körüljárja: a tudatos jócselekedet egy bántóan jó rímmel teszi abszurddá, egy […]
Részletek
A lámpás
Gárdonyi Géza kisregénye, A lámpás 1894-ben jelent meg először. Személyes vallomás ez a könyv önnön pedagógiai és emberi küzdelmeiről, a korabeli hatalmakkal és hatalmasságokkal vívott harcáról. Arról a harcról, melyet azért vívott, hogy az egyszerű nép számára fényt sugározhasson, hogy lámpás lehessen. „A lámpás én vagyok. Világítok a sötétségben. Utat mutatok! Nálam nélkül vak a […]
Részletek
A lassúság felfedezése
John Franklin gyermekkori álma, hogy tengerész lesz, noha látszólag teljesen alkalmatlan erre a hivatásra: lassú észjárású, vontatott és szaggatott beszédű, mozgása nehézkes, akadozó, mintha csak lemaradt volna a fejlődésben. John hátrányos adottságai azonban rendkívüli képességeket rejtenek: az események részleteit bárki másnál jobban megragadja, mintha csak lassítva látná a folyamatokat. S ha egyszer megtanult valamit, örökre megjegyzi. […]
Részletek
A látogatás emléke
Petőcz András sokszorosan díjazott író, költő ezúttal egy izgalmas verseskötettel állt elő, mely a Fekete Sas Kiadó gondozásában jelent meg. Sokan, sokféleképpen tűnnek fel a kötet lapjain: Oscar Wilde, Tandori Dezső, Pilinszky, Mozart és a szobrász Pygmalion mellett Weöres és Ferlinghetti. De Semprun nagy utazója, a „semuri fiú” is vagy éppen Kavafisz, aki szerint mindig […]
Részletek
A lélek gőze
Bistey András így elemezte a szerző első, „Az utolsó ebéd” című novellakötetét: „Ahmed Amran írói munkássága több szempontból is érdekes jelenség a magyar irodalomban. Első könyve okkal kelthet érdeklődést, és nem csak szerzőjének életútja miatt. Sajátos arab-magyar kulturális kötődése olyan szint hozhat irodalmunkba, amilyennel, emlékezetem szerint, eddig nem találkoztam”. „Ingatlanodat akkor veszik meg tőled, ha […]
Részletek
A lélektelen test
A regény borítóján Egon Schiele képe látható, melyen egy fiatal nő vetkőzik, alig észrevétlenül érinti meg mellét, mint aki most fedezi fel a testét. Valami ilyesmi történik a regény hősnőjével, Mélanie-val is: naplót ír a maga választotta félhomályban – vetkőzik. Csak úgy hullanak le róla a húsba vágó, soha kimondani nem akart, arcpirító, néha obszcén, […]
Részletek
A megkötött idő
Csoma Gergely egy távoli világba, Moldva falvaiba kalauzolja olvasóit. Bepillantást nyerhetünk a moldvai emberek gondolkodásába, a napi tevékenységeket átitató hitvilágba, szokásokba, a gyógyítás és varázslás fortélyaiba. Megismerhetjük, mit gondoltak eredetükről, milyen mesékkel vették magukat körül, hogyan zajlottak ünnepeik, esküvőjük, temetésük. Csoma Gergely 1977 nyarán járt először Moldvában a csángómagyaroknál. Megrázta, amit ott látott. Járta a […]
Részletek
A mester én vagyok
Füst Milán 1932-ben keletkezett írása páratlanul izgalmas, számos regénytechnikai újítást megelőlegező kísérlet, nemcsak az író pályáján, hanem a magyar epika történetében is. Az egyes szám első személyben megszólaló doktorkisasszony főszereplője és egyúttal lejegyzője is egy külső és belső történésnek: naplójegyzeteiben a sokszorosan összetett férfi-női viszony merész megközelítésben fogalmazódik meg. „Nem posztumusz regény, hanem megtagadott kézirat, […]
Részletek
A modernizmus sorskérdései
Ki, milyen alapon, honnan „számítja” a képzőművészeti modernizmust? Szabadi Judit minden témában megtalálja azt a pontot, ahonnan ő másként látja, és teszi mások számára is beláthatóvá a már ismert vagy eddig még ily módon fel nem tárt művészettörténeti tényeket. Alkotói életútjának legfontosabb darabjait tartalmazó, szépirodalomként is olvasható könyve a modernizmus sorskérdésit koherens egységben láttatja. Egyedi […]
Részletek
A nap kapuja
Benvenuta egyedül vág neki az – álom vezérelte – idegenbe vezető útnak, mialatt minden lépése újra szembesíti önmagával. Új életterében persze találkozik néhány sorsfordító személyiséggel… A főszereplővel azonosulva engedjük, hogy az ő sorsának víziószerű eseményei szembesítsenek bennünket is az abszurd(nak tűnő) helyzetek megvilágosító hatásával, és a saját valóság(unk) szürrealitásával. Igazi beavatássá válik az a folyamat, […]
Részletek
A Parnasszus felé
Gradus ad Parnassum – lépcső a Parnasszusra. A tudatos művészi létet, a tudatos művészi utat, a tudatos művészi fejlődést jellemzi ez a kifejezés. Baldus János, egy Mária Terézia korabeli, egyedülállóan tehetséges magyar orgonista művésszé válásának küzdelmeiben a szerző a tőle megszokott áttételességgel-álarcossággal önmagáról vall. Hősében nem életrajzszerű, hanem gondolkodás-, magatartás- és érzésbeli előképét rajzolja meg, […]
Részletek
A régi Budapest a fattyúnyelvben
Ez a könyv a főváros sajátos históriáját vázolja fel a nyelvészet eszközével. Mivel anyagát a fattyúnyelvből, a szlengből meríti, a kirajzolódó képből 0 19-20. század fordulójának és a 20. század első felének nem hivatalos Budapest-történetével ismerkedhet meg az olvasó. Szerzők: Zolnay Vilmos és Gedényi Mihály
Részletek