A kötet címe
Szepes Erika írja a kötet (a haikut általában, a szerző alkotását végigelemző) tanulmányában: „Tragikum, abszurd, paradoxon, lírai kép – nem zárják ki egymást. Megférnek abban a műfajban, aminek lényege, hogy az élet teljességét mutassa 17 szótagban.” “Az ön-azonosság kérdésének megválaszolására a zen több fogalmát körüljárja: a tudatos jócselekedet egy bántóan jó rímmel teszi abszurddá, egy […]
Részletek
A lámpás
Gárdonyi Géza kisregénye, A lámpás 1894-ben jelent meg először. Személyes vallomás ez a könyv önnön pedagógiai és emberi küzdelmeiről, a korabeli hatalmakkal és hatalmasságokkal vívott harcáról. Arról a harcról, melyet azért vívott, hogy az egyszerű nép számára fényt sugározhasson, hogy lámpás lehessen. „A lámpás én vagyok. Világítok a sötétségben. Utat mutatok! Nálam nélkül vak a […]
Részletek
A lassúság felfedezése
John Franklin gyermekkori álma, hogy tengerész lesz, noha látszólag teljesen alkalmatlan erre a hivatásra: lassú észjárású, vontatott és szaggatott beszédű, mozgása nehézkes, akadozó, mintha csak lemaradt volna a fejlődésben. John hátrányos adottságai azonban rendkívüli képességeket rejtenek: az események részleteit bárki másnál jobban megragadja, mintha csak lassítva látná a folyamatokat. S ha egyszer megtanult valamit, örökre megjegyzi. […]
Részletek
A lélek gőze
Bistey András így elemezte a szerző első, „Az utolsó ebéd” című novellakötetét: „Ahmed Amran írói munkássága több szempontból is érdekes jelenség a magyar irodalomban. Első könyve okkal kelthet érdeklődést, és nem csak szerzőjének életútja miatt. Sajátos arab-magyar kulturális kötődése olyan szint hozhat irodalmunkba, amilyennel, emlékezetem szerint, eddig nem találkoztam”. „Ingatlanodat akkor veszik meg tőled, ha […]
Részletek
A lélektelen test
A regény borítóján Egon Schiele képe látható, melyen egy fiatal nő vetkőzik, alig észrevétlenül érinti meg mellét, mint aki most fedezi fel a testét. Valami ilyesmi történik a regény hősnőjével, Mélanie-val is: naplót ír a maga választotta félhomályban – vetkőzik. Csak úgy hullanak le róla a húsba vágó, soha kimondani nem akart, arcpirító, néha obszcén, […]
Részletek
A megkötött idő
Csoma Gergely egy távoli világba, Moldva falvaiba kalauzolja olvasóit. Bepillantást nyerhetünk a moldvai emberek gondolkodásába, a napi tevékenységeket átitató hitvilágba, szokásokba, a gyógyítás és varázslás fortélyaiba. Megismerhetjük, mit gondoltak eredetükről, milyen mesékkel vették magukat körül, hogyan zajlottak ünnepeik, esküvőjük, temetésük. Csoma Gergely 1977 nyarán járt először Moldvában a csángómagyaroknál. Megrázta, amit ott látott. Járta a […]
Részletek
A mester én vagyok
Füst Milán 1932-ben keletkezett írása páratlanul izgalmas, számos regénytechnikai újítást megelőlegező kísérlet, nemcsak az író pályáján, hanem a magyar epika történetében is. Az egyes szám első személyben megszólaló doktorkisasszony főszereplője és egyúttal lejegyzője is egy külső és belső történésnek: naplójegyzeteiben a sokszorosan összetett férfi-női viszony merész megközelítésben fogalmazódik meg. „Nem posztumusz regény, hanem megtagadott kézirat, […]
Részletek
A modernizmus sorskérdései
Ki, milyen alapon, honnan „számítja” a képzőművészeti modernizmust? Szabadi Judit minden témában megtalálja azt a pontot, ahonnan ő másként látja, és teszi mások számára is beláthatóvá a már ismert vagy eddig még ily módon fel nem tárt művészettörténeti tényeket. Alkotói életútjának legfontosabb darabjait tartalmazó, szépirodalomként is olvasható könyve a modernizmus sorskérdésit koherens egységben láttatja. Egyedi […]
Részletek
A nap kapuja
Benvenuta egyedül vág neki az – álom vezérelte – idegenbe vezető útnak, mialatt minden lépése újra szembesíti önmagával. Új életterében persze találkozik néhány sorsfordító személyiséggel… A főszereplővel azonosulva engedjük, hogy az ő sorsának víziószerű eseményei szembesítsenek bennünket is az abszurd(nak tűnő) helyzetek megvilágosító hatásával, és a saját valóság(unk) szürrealitásával. Igazi beavatássá válik az a folyamat, […]
Részletek
A Parnasszus felé
Gradus ad Parnassum – lépcső a Parnasszusra. A tudatos művészi létet, a tudatos művészi utat, a tudatos művészi fejlődést jellemzi ez a kifejezés. Baldus János, egy Mária Terézia korabeli, egyedülállóan tehetséges magyar orgonista művésszé válásának küzdelmeiben a szerző a tőle megszokott áttételességgel-álarcossággal önmagáról vall. Hősében nem életrajzszerű, hanem gondolkodás-, magatartás- és érzésbeli előképét rajzolja meg, […]
Részletek
A sanda bohóc, Goldnágel Efráim csodálatos kalandjai
“Egy marék bolondság” – írta műve alcíméül Füst Milán a kéziratra. S voltaképpen valóban, nem más ez az abszurd-groteszk történet a cirkusz világából a világ cirkuszába vettetett bohócról, aki elindul, hogy csodálatos kalandok során dicsőséget szerezve elnyerhesse a kígyónő, Anglája Szűz kezét. Ám mivel Füst Milántól való, a bolondság egyúttal filozofikus mesévé is válik. “E […]
Részletek
A szinasztria – Időtlen szerelem
Szinasztria: két ember egymásra vetített horoszkópja, melyet elsősorban párkapcsolatok esetén alkalmaznak. Spirituális regényt tart kezében az Olvasó, mely múlt és jövő összekapcsolódásáról szól, és arról, mit kezdhetünk azzal, ha egy napon álmaink által rég eltemetett titkok tárulnak fel, melyekről talán tudni sem akarunk. De miért üzen a múlt? Hogyan lehetséges két ember álmai között kapcsolat? […]
Részletek
A természet képei – a természet versei
Petrőczi Éva újabb verseiből nyújt át egy csokorral. A kötet Lipovszky György csodálatos természetfotóival válik teljessé, melyek a költeményeket ihlették. „Dr. Lipovszky György egy kis nógrádi falu, Kálló és környéke orvosaként végez áldozatos munkát már évtizedek óta, derűsen és fáradhatatlanul. Ez a szép hivatás az utóbbi években kibővült egy másikkal: a természetfotózással, s páratlan szépségű […]
Részletek
Ábel és Eszter
Mi köthet össze minket az 1800-as évek második felében élő szerelmesek történetével, sorsával? Az azonos érzések, a megalkuvások, a döntéseink következményei, a társadalomban fel nem vállalt egyéniségünk, a titkos vágyaink megvalósítása, az érzelmek változásai? Mit tesz velünk a gyermekünk érkezése? Milyen anyóssal élni? Szegényen vagy gazdagon éljünk? Lehet-e lelki társunk a férjünk mellett? Bujkálunk-e a […]
Részletek
Advent
„Mert mit is akartam én mondani ezzel az Adventtel? – kérdi Füst Milán az 1949-es kiadás előszavában. – Lelkem felejthetetlen megrendülését, de mondhatnám úgy is: szakadatlan könnyeimet. ,A költők érzékeny lelke’ – szokták mondani s bármily undok is ez a szó, némi igazság mégiscsak rejlik a mélyén. A költőknek ugyanis csakugyan érzékeny a lelkük. S […]
Részletek
Állítsátok meg Arturo Uit!
Bertolt Brecht színdarabját 1941-ben, finnországi száműzetésében fejezte be. Eredeti címe: Arturo Ui feltartóztatható felemelkedése (Der aufhaltsame Aufstieg des Arturo Ui), amely magyarul kissé szögletesen hangzana, jelzi a darab egyik fontos üzenetét: a „karfiolkirály” hatalomra jutását és bűnszövetkezetének fondorlatos kiépülését meg lehetett volna akadályozni. A mű a náci diktatúra erőszakos berendezkedésének tapasztalatából született. Lenyűgöző művészi erővel […]
Részletek